Az 1860-as évektől a pesti fiú árvaház, a Josephinum nagyon sokat köszönhetett Deák Ferencnek, mert ő azzal gyarapította az intézet fenntartásához szükséges pénzforrásokat, hogy arcképének sokszorosítási és forgalmazási jogát az árvaházra ruházta.
Ennek a fotografálásnak külön története van. Deákról mindenki tudta, hogy nem hagyja lefényképeztetni magát. 1861-ben mégis engedett Rottenbiller polgármester unszolásának, de a város fejéhez intézett levelében kikötötte, hogy amennyiben arcképét kiadják, illetve sokszorosítják, a bevételeket csak jótékony célra fordíthatják.
Ennek most 150 éve. Meg is nevezte a fiú árvaházat, amelyre az arckép terjesztésének kizárólagos jogát később jegyzőkönyvileg is ráruházta. Az arckép egyedárusítási joga 1861 és 1891 között 8.948 akkori forinttal gazdagította a Josephinumot.
Deák Ferenc emlékét az országgyűlés egy, a halála után hozott 1876-os törvénybe iktatta, a törvény a mai napig hatályban van. Képmását 2004-ben a Nemzeti Bank kinyomtatta a húszezer forintos bankjegyen.
Ennek nyomán több érdekes kérdés adódik jogászok és kíváncsiskodók számára; így például, van-e a Josephinumnak jogutódja? A jogutód jogosult-e még az arcképpel kapcsolatban bármilyen díjra? Hányszor nyomtatták ki a húszezer forintosra az arcképet? Átszámítva mai pénzre mekkora lenne ez az összeg?
Vajon mennyit fizetett az arckép sokszorosítása miatt a pesti fiú árvaház jogutódjának a Magyar Nemzeti Bank Deák Ferenc arcképének meglehetősen sokszori kinyomtatásáért?
/HarmoNet/
